Mit látsz az utcán? - Yoghürt

2009.12.27. 15:04 W35

Sikerült azzal az emberrel interjú-t készítenem,
aki a kezdetekben a legnagyobb hatással bírt rám.
Munkái alapján vágtam az első sablonomat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

-          Mutatkozz be kérlek, és mondd el mivel is foglalkozol pontosan.
      
Hello, Yoghürt vagyok és stencilekkel szoktam festeni. Ez már kb. 6-7 éve így van.
 
-          Milyen szerepet tölt be az életedben az alkotás?
 
Először csak kíváncsiságból próbáltam ki a sablonozást, mert nem is értettem, hogyan is működik pontosan, és a végére akartam járni. Mindig is vonzott a graffiti, de nem igazán tudok rajzolni, szóval ez alkalmasabb médiumnak tűnt. Aztán a körömollótól a kisbicskán keresztül a szike felé haladva rájöttem, hogy nagyon szeretem ezt csinálni. Mivel, mint mondtam a szabadkézi rajz nem az erősségem, viszont rendszeresen igényem van valami alkotásra, az újrafeldolgozást találtam legalkalmasabbnak magam számára. Sok helyről, de leginkább online gyűjtöm az olyan képeket, amik valamiért tetszenek és ezeket sablonokon keresztül dolgozom fel. Mivel minden kép más és más okból tetszik az újragondolás módja és stílusa is mindig különböző. Szerintem ezért érzik sokan, hogy nincs jól körülírható stílusa a cuccaimnak, ami egyébként részben szerintem is igaz. Ugyanakkor nem gondolom feltétlenül bajnak.
Számomra egyfajta meditatív állapot mikor az ember órákig görnyed az asztal fölé és próbálja minél szebben kivágni az adott mintát. Éppen ezért ez tőlem egy, nehezen körülírható elmeállapotot kíván meg. E nélkül van, hogy hónapokig nem is csinálok komolyabb cuccokat, aztán hirtelen elkezdem és fel sem állok pár napig. Ezután a jön a sablon befejezése és a festés megkezdése közti, a valósnál mindig sokkal hosszabbnak tűnő idő... Ez különösen akkor igaz, ha falra megy a dolog, nem pedig itthon vászonra vagy ilyesmi. Az egész folyamatot nyilván az koronázza meg, amikor leemelem a lefújt stencilt a falról és kibújik alóla a kész minta. Érdekes módon sosem örülök meg azonnal annak, amit látok. Pár percig néznem kell, hogy befogadjam és elégedett lehessek azzal, amit csináltam. Többnyire ekkor sem teljesen. A többieket ez általában halálra idegesíti és fikázásnak érzik, pedig nem így van. Szorri srácok!
 
-          Hogy kezdted a pályafutásod? Mik voltak a legmeghatározóbb pillanatok?
 
Véletlenül akadtam a stencilrevolution.com –ra és kezdtem az ott látott és nagyon is tetsző dolgokat utánozgatni, próbálgatni. Aztán minden ment a maga útján, ahogy fentebb már írtam is. Barátok is csatlakoztak és együtt fújogattunk minden félét. Utcán mindig is elég keveset, mert egyrészt sosem voltunk túl bevállalós gyerekek, másrészt valami igazán jót sokszor tényleg para lenne az utcán megcsinálni, szart meg minek?
Aztán elkezdtem félig ismerősök által szervezett kiállításokra járni (2006 óta minden évben www.ceklart.com, idén is lesz!) és nyertem egy T-com doboz festős pályázaton is, aminek köszönhetően sok új ismerőst és talán szélesebb körű elismerést is szereztem. A legmeghatározóbb pillanatok mindig más emberekkel való közös munkával kapcsolódnak össze. Biztos nem tudnám mindannyiukat felsorolni, inkább bele sem kezdek.
 
-          Jelenleg mivel foglalatoskodsz?
 
A hetekben fogok szociológián diplomázni. Alakul a honlapom, készülök egy nagyszabású csoportos kiállításra tavasszal és egy saját kiállítás tető alá hozását is fontolgatom.
 
-          Hosszú távú tervek?
 
Erre a kérdésre sosem tudtam kielégítő választ adni. Sajnos most sem.
 
-          Mi a véleményed a hazai graffiti és street artról?
 
Vannak jó emberek, jó ötletekkel, csak azt hiszem nem nyitunk eléggé egymás felé. Szerintem a bármi nemű fejlődés alapja a közös munka. A jelenlegi zárt klikkek csak arra jók, hogy a régi haverokkal szopkodjuk egymás faszát és közben veregessük a vállukat. És ez sajnos nem csak a pénzes melókkal van így. Én igyekszem mindenféle csoportos összefogásra, kollaborációra, happeningre nyitottnak lenni.
 
-          Látsz a mai fiatal művészekben inspirációt?
 
Persze. Street art téren a fiatalok cuccai mostanában gyakran jobban tetszenek, mint a „nagy öregek” gyakran megújulni képtelen munkái. Sajnos kevés embert ismerek a szcénából személyesen is.
 
-          És végül mondd el, Mit láthatunk tőled az utcán?
 
Illegált keveset. Legálfalakon remélem most tavasszal is sikerül pár szép dolgot összehozni a többiekkel. A belvárosban is van pár szép mural amit még nem krosszoltak. Ilyeneket jó lenne csinálni. Matricákon a Facebookot viszem ki az utcára. És ki tudja még mit.
 
Köszönöm a megkeresést
Y

Néhány darab Yoghürt munkásságából:


 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Yoghürt linkjei:

Flickr
Tumblr
 

 

Szólj hozzá!

Címkék: az mit w35 wescozation yoghürt latsz utcan yoghurt

A bejegyzés trackback címe:

https://wescozation.blog.hu/api/trackback/id/tr111626187

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.